A nagy potyautas-karakter teszt, avagy: tényleg jelentős a jelentősnek szánt regényszereplőd?

Már a regényed tervezése alatt van arról elképzelésed, hogy kik lesznek a történet legfontosabb karakterei. Ez később, az írás folyamatában változhat, de az biztos, hogy mire leteszed a pontot a regényed végére az első végigírás után, határozott álláspontod van arról, hogy ki(k) a főszereplő(k) és kik a legfontosabb mellékszereplők.

Vajon az olvasóid is ugyanúgy látják-e a karaktereid fontosságát, ahogy tálalni szeretted volna? Akiket jelentős karakternek szántál, valóban jelentősek lettek? Összeállítottam egy kérdéssort, amivel egyszerűen lehet tesztelni a helyzetet!

Ki a jelentős szereplő?

Jelen téma szempontjából a főszereplőid számítanak jelentős szereplőnek – rájuk a legtöbb esetben igaz, hogy nézőpont karakterek vagy a narráció során kiemelt perspektívához jutnak –, valamint azok a mellékszereplőid, akiknek érezhetően több sort szánsz, mint más mellékszereplőidnek.

A teszt lefuttatásához szükséged lesz a főszereplőidre és a sokat szereplő, sok sort kapó mellékszereplőidre. A legjobb, ha meglátogatod őket egy csendesebb napjukon (remélhetőleg van ilyen nekik), vagy meghívod őket magadhoz. Tedd oda ezt a kérdőívet egyenként a regényhőseid elé, és hagyj nekik időt átgondolni a válaszaikat! Bizonyos kérdéseket együtt is átbeszélhettek, de a lényeg, hogy végül valamennyi, a tesztbe bevont karaktered önállóan, kizárólag igennel vagy nemmel válaszoljon. (Ne hagyd nekik, hogy kitérő válaszokat adjanak!)

Ha hatnál több nemleges választ kapsz egy szereplőtől, akkor ő valószínűleg

• kiírható a regényből vagy
• csökkenteni érdemes a neki szánt sorokat vagy
• jobban ki kell dolgozni a jellemét és jelenlétét.

A tesztben hatnál több nemleges válasszal végző karakterek lesznek azok, akiknél a számításaid nem jöttek be. Ők a potyautasok, akiknek jelenleg aránytalan a térfoglalásuk a regényedben, akiknek túl sok sort szántál, vagy akiket bizonyos látszatmegoldásokkal felnagyítottál. Ilyen látszatmegoldás például, ha a főszereplő rengeteget beszél egy mellékszereplőről, aki ezen a teszten megbukott.

A potyautasok értékes sorokat foglalnak el feleslegesen, ami önmagában zavaró, ráadásul hamis ígérettel tetszelegnek az olvasóid előtt: végsősoron csalódást vagy hiányérzetet fognak okozni. Arra is gondolj, hogy a potyautas szereplők tőled is erőforrásokat vesznek el!

Hogyan döntsd el, mit csinálj a potyautas-karaktereddel?

Sokat segít, ha megvizsgálod, hogy mennyi energiát fektettél be az adott potyautasba, mennyire ragaszkodsz hozzá, illetve ha vannak már olvasóid, érdemes velük is beszélgetni az adott szereplő megítéléséről. Vannak menthetetlen helyzetek: ilyenkor meg kell válni az adott karaktertől, és az energiáidat a bent maradtakra összpontosítani. Ha sok volt a befektetett energia, vagy az olvasóid szeretnének többet megtudni a potyautasodról, akkor viszont itt az ideje újra nekigyürkőzni a munkának! A legjobb, ha leülsz beszélgetni a potyázóddal, hogy jobban megismerd! Hidd el, rengeteg minden van még abban a karakterben! Ha egyedül nem igazán jön össze ez a beszélgetés, csatlakozz egy karakterrel randizós workshopomhoz, ahol játékos állomásokon keresztül, pici iniciáló energiát kapva szabadon és önállóan fedezheted fel a szereplőd jellemének, lehetőségeinek rejtett rétegeit!

Mikor foglalkozz a teszttel?

Tudom, hogy sokatok a végig írás előtt elkezdi amatőr írói oldalakon publikálni a fejezeteket: jellemző megoldás az, hogy amint kész egy fejezet, már megy is ki a nyilvánosság elé.

Amikor a regényed ebben a félkész fázisban van, nem érdemes még ennyire beható tanácsokkal foglalkozni, mint amit ez a cikk érint. Ilyenkor jobb, ha befelé figyelsz, illetve a relevánsabb olvasói visszajelzésekre.

Ha először érsz el odáig, hogy leteszed a pontot a végig írt regényed végére, már érdemes lehet elővenni a potyautas karakter tesztet.

A legjobb azonban, ha van lehetőséged és türelmed végig csinálni az első pihentetést. Az első pihentetés 3-6 hetet jelent, ami alatt elő sem veszed a végig írt regényedet, sem az azzal foglalkozó visszajelzéseket, és lehetőleg a gondolataidat is eltereled róla más tevékenységgel (akár másik írásművel).

A leghatékonyabb az lesz, ha az első pihentetési idő letelte után veszed elő a potyautas tesztet, akkor, amikor belevágsz az átdolgozásba, átszerkesztésbe.

Ez egy nagy hiba volt…?

Talán eltanakodsz rajta, hogy nagy hibát vétettél-e azzal, hogy nem vettél észre egy potyázót. Ugyan, dehogy! Egy regényt megírni összetett tervezőmunka, ahol a kivitelező is Te vagy! Hosszú időn keresztül önállóan dolgozol valami monumentális alkotáson – mintha egyedül terveznél meg és építenél fel egy házat! – természetes és bizonyos szintig kívánatos is a tökéletlenség. A lelkes regényíró társak, akikkel a műhelyemben is találkozhatsz, az odaadó tesztolvasók és mi, a regényírókat támogató szakemberek azért vagyunk, hogy egy ponton túl becsatlakozzunk melléd és segítsük az önálló munkádat, meghagyva a művészi szabadságodat és egyediségedet.

Az utolsó pillanatig lesznek megkérdőjelezhető elemek, megoldások a történetedben, akár objektív hibák is. Ám nem ezen fog múlni, hogy mennyire értékes a regényed és nem ezen fog múlni, hogy az olvasók mennyire zárják majd a szívükbe.